EU–NATO: szorosabb együttműködést! – vagy mégsem?
Article from www.europarl.europa.eu/news/public/story, 17.02.2009
A mai biztonsági kockázatok – nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, széthulló államok, szervezett bűnözés, a kibertér fenyegetései, a természeti katasztrófák szorosabb együttműködést követelnek az EU és a NATO között – véli az EP szakbizottsága. A témában tartandó szerdai plenáris vitát megelőzően két képviselő álláspontját ütköztetjük.
A NATO-val együttműködve kell biztosítani Európa biztonságát, és kerülni kell a két szervezet közötti versengést – véli az EP külügyi szakbizottsága. A külügyi szakbizottság saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentése szerint „az EU védelmét a jövőben lehetőség szerint a NATO-val együttműködve kell biztosítani”.
A NATO „alapvető szerepet tölt be Európa biztonsági szerkezetében”, és „a tagállamok nagy része számára a szövetség jelenti a közös védelem alapját” – így az Ari Vatanen (néppárti, Franciaország) által jegyzett jelentés. „A NATO nemcsak az európai biztonság gerince, hanem az EU lakosságának 94 százaléka valamely NATO‑tagország lakosa” − mondta az EP weboldalának Vatanen.
Közös értékek, közös kihívások
„Mindkét szervezet közös értékeket vall és közös biztonsági kihívásokkal néz szemben. Az EU létrejöttének oka a béketeremtés, és mozaikszerű összetétele egyedülálló potenciállal vértezi fel, hogy beavatkozzon a világ különböző részein az emberi szenvedés enyhítése érdekében. Potenciálját azonban csak egy erős transzatlanti kapcsolat kifejlesztése és a NATO‑val fenntartott kiegészítő viszony révén teljesítheti ki” − vélte az egykori rally‑világbajnok.
„Nagyon fontos, hogy kezeljük azon országok összeférhetetlenségének kérdését, amelyek nem tagjai a NATO-nak, de tagjai az EU‑nak” − mondta a Franciaországból az EP‑be beválasztott finn képviselő.
„A NATO kizárólagos szervezet”
Nem így gondolja az 1965‑ben született Tobias Pflüger (GUE/NGL, német), aki az 1980‑as évektől kezdve békeaktivistaként tevékenykedett, valamint hét másik frakciótársa, akik kisebbségi ellenvéleményt csatoltak az EU–NATO együttműködéssel foglalkozó jelentéshez. „Az olyan katonai szövetségek, mint a NATO természetüknél fogva kizárólagos szervezetek, ezért frontvonalat képeznek a tagok és a nem tagok között” − érvelt Pflüger.
„Minden arra irányuló erőfeszítés, hogy az Európai Unióval való szorosabb együttműködésen keresztül megerősítsük a NATO‑t megnöveli a nemzetközi konfliktus lehetőségét. Ez az Európai Unió külpolitikájának további militarizálódásához fog vezetni és felgyorsítja a konfliktusok katonai úton való megoldására való tendenciát” − így Pflüger. „Egy olyan polgári Európai Unió mellett érvelek, amely katonai eszközök helyett polgári és társadalmi célokra költi a pénzét” − tette hozzá Pflüger.
A mai biztonsági kockázatok – nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, széthulló államok, szervezett bűnözés, a kibertér fenyegetései, a természeti katasztrófák szorosabb együttműködést követelnek az EU és a NATO között – véli az EP szakbizottsága. A témában tartandó szerdai plenáris vitát megelőzően két képviselő álláspontját ütköztetjük.
A NATO-val együttműködve kell biztosítani Európa biztonságát, és kerülni kell a két szervezet közötti versengést – véli az EP külügyi szakbizottsága. A külügyi szakbizottság saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentése szerint „az EU védelmét a jövőben lehetőség szerint a NATO-val együttműködve kell biztosítani”.
A NATO „alapvető szerepet tölt be Európa biztonsági szerkezetében”, és „a tagállamok nagy része számára a szövetség jelenti a közös védelem alapját” – így az Ari Vatanen (néppárti, Franciaország) által jegyzett jelentés. „A NATO nemcsak az európai biztonság gerince, hanem az EU lakosságának 94 százaléka valamely NATO‑tagország lakosa” − mondta az EP weboldalának Vatanen.
Közös értékek, közös kihívások
„Mindkét szervezet közös értékeket vall és közös biztonsági kihívásokkal néz szemben. Az EU létrejöttének oka a béketeremtés, és mozaikszerű összetétele egyedülálló potenciállal vértezi fel, hogy beavatkozzon a világ különböző részein az emberi szenvedés enyhítése érdekében. Potenciálját azonban csak egy erős transzatlanti kapcsolat kifejlesztése és a NATO‑val fenntartott kiegészítő viszony révén teljesítheti ki” − vélte az egykori rally‑világbajnok.
„Nagyon fontos, hogy kezeljük azon országok összeférhetetlenségének kérdését, amelyek nem tagjai a NATO-nak, de tagjai az EU‑nak” − mondta a Franciaországból az EP‑be beválasztott finn képviselő.
„A NATO kizárólagos szervezet”
Nem így gondolja az 1965‑ben született Tobias Pflüger (GUE/NGL, német), aki az 1980‑as évektől kezdve békeaktivistaként tevékenykedett, valamint hét másik frakciótársa, akik kisebbségi ellenvéleményt csatoltak az EU–NATO együttműködéssel foglalkozó jelentéshez. „Az olyan katonai szövetségek, mint a NATO természetüknél fogva kizárólagos szervezetek, ezért frontvonalat képeznek a tagok és a nem tagok között” − érvelt Pflüger.
„Minden arra irányuló erőfeszítés, hogy az Európai Unióval való szorosabb együttműködésen keresztül megerősítsük a NATO‑t megnöveli a nemzetközi konfliktus lehetőségét. Ez az Európai Unió külpolitikájának további militarizálódásához fog vezetni és felgyorsítja a konfliktusok katonai úton való megoldására való tendenciát” − így Pflüger. „Egy olyan polgári Európai Unió mellett érvelek, amely katonai eszközök helyett polgári és társadalmi célokra költi a pénzét” − tette hozzá Pflüger.
Tobias Pflüger - 2009/02/22 15:26
Trackback URL:
https://tobiaspflueger.twoday.net/stories/5533751/modTrackback